Pályázat zárása: 2010-11-08

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ
a
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM
A fenntartható életmódot és ehhez kapcsolódó
viselkedésmintákat ösztönző kampányok
c.
konstrukciójához
Kódszám: KMOP-2010-3.3.4/A

A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE
A1. Alapvető cél
A konstrukció célja a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése információs eszközök (szemléletformálás, tájékoztatás, képzés stb.) segítségével. Így cél a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezet-etikájának fejlesztése, főleg a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő), a fenntarthatóbb választási lehetőségekről szóló információs kampányokkal, közösségi együttműködések megvalósításával. A pályázat konkrét célja a kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és a fenntarthatóság nem formális tanulási helyzeteinek ösztönzése. A civil szféra, az oktatási szektor, a tudományos szféra együttműködésének eredményeként a legszélesebb körben kell tudatosítani a fenntarthatóság értékrendjét, ismertté tenni a fenntartható alternatívákat, használatuk módját, és megismertetni a fogyasztás környezeti hatásait.
Nem célja a konstrukciónak a fenntarthatóság környezeti dimenzióját csak közvetve segítő, illetve azt elhanyagoló kampányok támogatása. Így egyértelműen természetvédelmi, tájképvédelmi, turisztikai, egészséges táplálkozási, egészséges élelmiszer, mozgáskultúra népszerűsítési, biotermesztési, kutatás-fejlesztési vagy műemlékvédelmi célú kampány, és közösségfejlesztés nem támogatható.
A konstrukciót megalapozza az EU és Magyarország környezetvédelmi politikája, valamint az EU és Magyarország Fenntartható Fejlődés Stratégiája, és az ennek részeként elkészült Fenntartható Termelési és Fogyasztási Akciótervek is, valamint a hazai irányadó dokumentumok. Az EU Akciótervei várhatóan ötféle cselekvési területet fognak majd át: 1: innováció fejlesztése, 2: jobb termékek és piacuk, 3: jobb (ökohatékonyabb) termelés, 4: viselkedésváltozás a környezettudatos (bölcs, válogatós, ökointelligens) fogyasztásért, 5: külpiaci aktivitás az előzőek érdekében. A viselkedésváltozás cselekvési területen négy cél érdekében hétféle eszközt tervez az EU működtetni. A négy cél a környezeti költségek beépítése a termékek árába, a termékek környezeti tulajdonságainak megismertetése a fogyasztók körében, a piacok ösztönzése több és jobb termék forgalmazására, és a termékek környezeti szempontból megfelelőbb használata. Az eszközök között a kereskedők "környezeti teljesítmény" megállapodásai és elköteleződése, a környezeti költségek beépítésével működő piaci eszközök (pl. adók, forráshasználati díjak) kiterjedtebb használata, a forgalmi adó környezeti szempontot beépítő felülvizsgálata, az EU környezetvédelmi termékminősítő rendszerének fejlesztése és integrálása többféle politikába, fellépés a téves, félrevezető környezeti termékjelzések és reklámtevékenység, a zöld beszerzés, valamint a fogyasztók tájékoztatási, oktatási és képzési kampányai szerepelnek.
A magyar lisszaboni akcióterv a fenntartható fogyasztást a környezetfejlesztés fő céljaként határozza meg, míg a fenntartható termelés fejlesztése a versenyképességi célok egyike. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia három prioritásának mindegyike jelentős tanulási, tájékoztatási feladatokat fogalmaz meg az életmód- és szemléletváltás érdekében. Az egyik prioritás önálló célként is kitűzi a fenntartható fogyasztási szokások uralkodóvá válását, míg a társadalmi funkciókat összefogó prioritás többek között az éghajlatváltozás és tiszta energia; 2: fenntarthatóbb közlekedés, 3: fenntarthatóbb fogyasztás és termelés, természeti erőforrások megőrzése és azokkal való gazdálkodás, 5: közegészségügy, 6: társadalmi integráció, demográfia, migráció, 7: globális kihívások az előző hat részcélban; illetve http://www.nfu.hu/download/1028/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf
egészséges életmód kialakítását és az élő, működő emberi közösségek megőrzését, fejlesztését tűzi ki célul, mint a társadalom fennmaradását megalapozó folyamatokat.
Szükséges a kisközösségek fejlesztése, valamint a tanulási, együttműködési, részvételi, döntéshozói és alkalmazkodási képességek fejlesztésén keresztül a közösségi lét megélésének segítése. A természeti környezet megőrzésének sikere is attól függ, hogy a lakosság mennyiben ismeri fel és fogadja el elsődlegesként az élő környezet létfontosságú funkcióinak védelmét, mennyiben hajlandó és képes olyan életmódot és fogyasztási szokásokat választani, amelyek nem vezetnek a létfenntartó környezeti folyamatok tönkretételéhez. Termelésünk és fogyasztásunk természeti erőforrás-igényét, anyagi fogyasztás igényét csökkentenünk kell a fenntartható fejlődési stratégia szerint.
A lakosság általában nem rendelkezik sem elegendő információval életmódjának (közlekedési módok, táplálkozás, lakás, szabadidő) környezeti hatásairól, sem megfelelően erős döntéshozatali, joggyakorlási képességekkel (felismert környezeti érdekeik védelmében). Az uralkodó fogyasztói szokások általában ellentétesek a fenntarthatóság elveivel. Felmérések szerint a lakosság fele ugyan tisztában van azzal, hogy a fogyasztásnak vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, azonban háromnegyedük úgy véli, a problémát pusztán technikai fejlődéssel kell áthidalni. Az emberek nem akarnak életmódjukon változtatni, holott általánosságban, globálisan belátják a jelenlegi életmódminták fenntarthatatlanságát. Az üzleti, helyi, régiós, országos politikai döntéshozók a lakosság érdektelenségére hivatkozva szintén könnyen hoznak a fenntarthatósággal akár ellentétes döntéseket is. Vannak azonban kedvező jelenségek is.
Elsősorban vidéken, illetve a fogyasztással arányos díjat fizetők körében megőrződtek tradicionális - részben fenntarthatónak mondható - fogyasztói szokások (például alacsony vízfogyasztás, takarékos energiafelhasználás, újrahasznosítási megoldások jelenléte).
Alkalmaznak hagyományos ismereteket az extenzív gazdálkodás, a paraszti élet és néhány kismesterség területén. Viszonylag magas fokú az élelmiszer iránti igényesség, beleértve a helyi termékek, valamint a kevésbé kemizált termékek elvi preferenciáját. A biztató folyamatok egyike, hogy az élelmiszerfogyasztásban, illetve a szabadidős fogyasztásban a tájjellegű, illetve a magas minőségű termékek és a biotermékek iránti kereslet növekszik.
Szemléletformálás minden probléma (vízhasználat, hulladékképződés, anyagtakarékosság stb.) megoldásához, és a meglévő kedvező folyamatok megőrzéséhez is szükséges, megelőzve és kiegészítve az infrastrukturális fejlesztéseket. A fogyasztói szokások kedvezőtlen tendenciáinak folytatódása miatt nő a települési hulladék és a szennyvíz szennyezőanyag koncentrációja. A döntően ivóvízellátásra használt rétegvizek fokozottabb használata esetében nő a felszíni eredetű vízszennyezés kockázata. A közlekedési és lakossági szektorban a fajlagos energiafelhasználás további növekedése várható, hacsak nem változik meg jelentősen a fogyasztók attitűdje.
Azoknak a fenntartható fogyasztási mintáknak kell elterjednie, amelyek kisebb anyag- és energiaigénnyel - több közösségi szolgáltatással, szellemi termékkel - elégítik ki a szükségleteket, illetve a hulladékkeletkezés megelőzését neveléssel, minták elterjesztésével, értékváltással segítik. A kulturális javak iránti magasabb kereslet csökkentheti a dologi jólét hajszolását a lakosság körében, ami egyúttal a környezet terhelésének csökkentését is jelenti. A megfelelő tájékoztatás jelentős segítséget nyújthat azáltal, hogy informálja a termelőket és fogyasztókat az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások hatásairól, és lehetővé teszi számukra a helyes döntések meghozatalát. A fogyasztási szokások megfelelő alakítása szempontjából az elektronikus média éri el a legnagyobb közönséget, míg a személyes kommunikáció a legnagyobb hatást - mindkettő csak akkor, ha valóban elérhető, megélhető életmódokat mutatnak be.
A fentiek miatt az ÚMFT a szükséges környezeti fejlesztések között a fenntartható életmód és fogyasztási szokások, cselekvésminták, mintaprojektek támogatását és elterjesztését, a környezeti szemléletformálást is megnevezte. A KEOP 6. és a KMOP 3. prioritásának stratégiája az, hogy az életminőség javulását rövid, és hosszú távon is elősegíti a környezetvédelem erősítése. A környezetvédelem erősítésébe beletartozik a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése, a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata. Az infrastruktúrák és erőforrások hatékony és takarékos használata a fenntartható fejlődés szempontjainak jobb megismerését és természetesebb alkalmazását igénylik mindenkitől. Ehhez környezeti szemléletformálásra van szükség, egyrészt azért, mert a régi EU tagországokra jellemző fogyasztási minták és piaci magatartások gyors átvételével a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások elterjedése nem tartott lépést.
Másrészt a környezetérdekű piac fejlődését az ökohatékonyságra törekvő technológiai fejlesztések ritkasága mellett leginkább a lakosság viszonylag alacsony, illetve csak 1-2 részterületre koncentráló környezettudatossága akadályozza. A fenntartható termelési és fogyasztási célok elérését és az eszközök fejlesztését nemcsak a KEOP 6. és a KMOP 3. prioritása, hanem - a piac termelői oldalának nyújtott támogatások révén - a GOP (pl. környezetközpontú technológiaváltást segítő konstrukciója) is segíti.
B. PÁLYÁZÓK KÖRE
B1. A pályázók körének meghatározása
Jelen kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak:
Közoktatási és felsőoktatási feladatokat ellátó intézmények az alábbi intézményi azonosítók szerint
Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények: A 20/1997 II.13 Korm. rendelet alapján közoktatási intézménytörzs, OM azonosítóval rendelkezik
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények
Közoktatási és felsőoktatási feladatokat ellátó intézményeken kívül az alábbi intézmények, szervezetek pályázhatnak jogi forma szerint
KÖLTSÉGVETÉSI SZERV
3 Költségvetési szerv és intézménye
31 Központi költségvetési szerv és intézménye
32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye
Megjegyzés: Az 1997. évi CXXXV. tv. 8. §-a alapján létrejött, nem jogi személyiségű társulás esetén a társulási megállapodásban rögzített székhely szerinti önkormányzat (gesztor), az 1997. évi CXXXV. tv. 9. §-a alapján létrejött, nem jogi személyiségű társulás esetén a tanácsi határozatban a társulás nevében, a társulás tagjai közül a pályázat benyújtására kijelölt önkormányzat (321) a pályázó.
35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
36. Területfejlesztési tanács és társulás
kivéve a 361: Régiós Fejlesztési Tanács
Megjegyzés: Jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások esetén maga a társulás (364), vagy a többcélú kistérségi társulás (366) a pályázó
NONPROFIT SZERVEZET
5 Jogi személyiségű nonprofit szervezet
52 Egyesület
Megjegyzés: 529: Egyéb egyesület
Kizárólag 529
54 Köztestület
55 Egyház, egyházi intézmény
56 Alapítvány
58 Magánbiztosítás
59 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet
6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
69 Egyéb, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet
A fentieken túlmenően társulások esetén a megfelelő kedvezményezetti kör meghatározása során az Általános Feltételek c. dokumentum mellékletét képező Konzorciumi útmutatóban foglalt releváns előírásokat is figyelembe kell venni!
A pályázat benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség. A konzorcium maximálisan három tagból állhat, amelyből egy konzorcium vezető, kettő partner lehet.
Konzorciumvezető / konzorciumi tag kizárólag olyan szervezet lehet, amely önállóan is jogosult pályázat benyújtására.
A konzorciumokra vonatkozó további előírásokat az Általános feltételek c. dokumentum (B1. pont) és az annak mellékletét képező "Útmutató a Regionális Operatív programok keretében konzorciumi formában megvalósuló projektek kezeléséhez" c. dokumentum tartalmazza.
C. A PÁLYÁZAT TARTALMA
C1. Támogatható tevékenységek köre
A pályázat keretében kizárólag a jelen pontban meghatározott tevékenységekre lehet támogatást igényelni. Ezeken túlmenően semmilyen egyéb tevékenység nem támogatható.
C.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek
Támogatás igényelhető a következő tevékenységekre:
Az I.-IV. pont alatti támogatható tevékenységek közül több is választható.
A támogatható tevékenységek alatt felsorolt "szakmai követelmények" tartalmazzák a tevékenységek támogathatóságának feltételeit.
I. Térségi komplex kampányok megtervezése és lebonyolítása
Szakmai követelmények:
1. A tevékenység célja fenntarthatósági tematikájú kommunikációs kampány megvalósítása, regionális vagy régión belüli szinten, legalább 3 ATL4 eszköz kombinálásával, széles célcsoport számára;
2. A pályázatban meg kell adni a célcsoport várható nagyságát (az ATL médiumok olvasottsági, hallgatottsági, nézettségi adatainak hivatkozásával), település szerinti lakhelyét;
3. Legalább 300 000 rövidtávú passzív vagy 150 000 hosszú távú passzív elérés teljesítése szükséges;
4. A tevékenységnek kötelező része az A2.1 alatti fenntarthatósági részcélok közül legalább egy kiválasztása, a részcélt szolgáló üzenet(ek) meghatározása (az A2.1 alatti táblázat üzeneteitől eltérő üzenet is lehetséges) és az üzenet(ek) hatékony közvetítéséhez szükséges kommunikációs tartalom (brief) kidolgozása;
5. A tevékenységnek kötelező része a brief alapján a médiamix kialakítása, a kreatív anyagok kidolgozása, sokszorosítása (amennyiben releváns, pl. óriás plakát), a média kampány lebonyolítása;
6. A tevékenységnek kötelező része a kampány hatékonyságának mérése (a kampány előtt és után is kötelező felmérést készíteni);
7. A tevékenységnek kötelező része a médiakampányt kiegészítő PR tevékenység folytatása;
II. Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása
Szakmai követelmények:
1. A tevékenység célja interaktív tanulási alkalmak létrehozása fenntarthatósági tematikájú rendezvény(ek)en (pl. fenntarthatósági tematikájú falunap, találkozó, előadás sorozat, agóra, tájbejárás sorozat szervezése stb.);
2. Kizárólag nem-formális és informális tanulási alkalmak létrehozása támogatható; 4 ATL (above the line) marketing eszközök (TV, rádió, köztéri nyomtatott, sajtó, mozi, on-line) ld. Fogalomjegyzék 5 BTL (below the line) eszközök, szervezeti kommunikáció, hírforrás hírügynökség(ek) felé, szektorközi és szektoron belüli kapcsolatszervezés, ügyfélkapcsolatok, arculat stb., figyelembe véve a C2 szerinti korlátozásokat
3. A pályázat benyújtásához a résztvevők ismerete szükséges (az előkészítés során meg kell történnie a célcsoport bevonásának), így a pályázatban meg kell adni a célcsoport nagyságát, település szerinti lakhelyét (több település lehetséges), az A2.2 szerinti besorolását (több kategória is lehetséges), a csoportképző ismérveket (pl. valamely iskola tanulói stb.) és a célcsoport bevonásának módját (pl. helyi újság hirdetés);
4. Legalább 1000 aktív rövid távú vagy 500 aktív hosszú távú elérés teljesítése szükséges;
5. A tevékenységnek kötelező része az A2.1 alatti fenntarthatósági részcélok közül legalább egy kiválasztása, a részcélt szolgáló üzenet(ek) meghatározása (az A2.1 alatti táblázat üzeneteitől eltérő üzenet is lehetséges) és az üzenet(ek) hatékony közvetítéséhez szükséges kommunikációs tartalom kidolgozása;
6. A tevékenységnek kötelező része az ismeretterjesztő tartalom alapján előadás és interaktív csoport foglalkozás megszervezése a rendezvény(ek) helyszínén;
7. A tevékenységnek kötelező része a kampány hatékonyságának mérése (a kampány előtt és után is kötelező felmérést készíteni);
8. A tevékenységnek választható része ismeretterjesztő anyagok elkészítése és szétosztása a résztvevők között, illetve a rendezvényről tájékoztató műsor, cikk szerepeltetése a regionális vagy országos médiában;
9. A tevékenységnek választható része a célcsoport elszállítása a helyszínre, illetve a célcsoport elszállásolása;
10. A tevékenységnek választható része a rendezvény lebonyolításhoz szükséges anyagok és eszközök beszerzése.
III. Nem fenntarthatósági tematikájú kulturális vagy közösségi rendezvény(ek)en való megjelenés szervezése és lebonyolítása
Szakmai követelmények:
1. A tevékenység célja interaktív tanulási alkalmak létrehozása nem fenntarthatósági tematikájú rendezvényen (pl. nyári fesztiválok területén zöld sátor, falunap keretében zöld stand stb.);
2. Kizárólag nem-formális és informális tanulási alkalmak létrehozása támogatható;
3. A pályázatban meg kell adni a célcsoport várható nagyságát (rendezvény összes résztvevőjének és a ténylegesen elért emberek arányának becslésével), település szerinti lakhelyét (több település lehetséges), az A2.2 szerinti besorolását (több kategória is lehetséges);
4. Legalább 1000 aktív rövid távú vagy 500 aktív hosszú távú elérés teljesítése szükséges;
5. A tevékenységnek kötelező része az A2.1 alatti fenntarthatósági részcélok közül legalább egy kiválasztása, a részcélt szolgáló üzenet(ek) meghatározása (az A2.1 alatti táblázat üzeneteitől eltérő üzenet is lehetséges) és az üzenet(ek) hatékony közvetítéséhez szükséges kommunikációs tartalom kidolgozása;
6. A tevékenységnek kötelező része az ismeretterjesztő tartalom alapján előadás és interaktív csoport foglalkozás megszervezése a rendezvény helyszínén;
7. A tevékenységnek kötelező része a kampány hatékonyságának mérése (a kampány előtt és után is kötelező felmérést készíteni);
8. A tevékenységnek választható része ismeretterjesztő anyagok elkészítése és szétosztása a résztvevők között, illetve a rendezvényről tájékoztató műsor, cikk szerepeltetése a regionális vagy országos médiában;
9. A tevékenységnek választható része a rendezvény lebonyolításhoz szükséges anyagok és eszközök beszerzése.
IV. Lakossági tanácsadó hálózatok (régiós hálózat, vagy országos hálózat közép-magyarországi régióban működő tanácsadó irodáinak) fejlesztése
Szakmai követelmények:
1. A tevékenység célja már működő tanácsadó hálózatok (régiós hálózat, vagy országos hálózat közép-magyarországi régióban működő tanácsadó irodáinak) fejlesztése új funkcióval való bővítéssel (pl. képzés mellé tanácsadás, mentorálás mellé tudásbázis megosztása, disszemináció új formái stb.) és/vagy tartalomfejlesztéssel (új koncepció kidolgozása, tartalmi leírás kifejlesztése, felhasználandó módszertanok kidolgozása, segédeszközök fejlesztése) és/vagy szervezetfejlesztéssel, partnerségi együttműködések kialakításával;
2. A pályázatban meg kell adni a célcsoport várható nagyságát (korábbi tapasztalatok alapján, becsléssel), település szerinti lakhelyét (több település lehetséges), a célcsoport A2.2 szerinti besorolása a "lakosság általában" kell legyen;
3. Legalább 1000 aktív elérés/év teljesítése szükséges;
4. A tevékenységnek kötelező része az A2.1 alatti összes fenntarthatósági részcélról és területről a lakosság számára megalapozott tanácsadáshoz szükséges kommunikációs tartalom kidolgozása;
5. A tevékenységnek kötelező része ismeretterjesztő anyagok elkészítése és ingyenes szétosztása a tanácsadó irodát felkeresők között, illetve a tanácsadó irodáról tájékoztató műsor, cikk szerepeltetése a regionális vagy országos médiában;
6. A tevékenységnek kötelező része a kampány hatékonyságának mérése (a kampány előtt és után is kötelező felmérést készíteni);
7. A tevékenységnek választható része a képzők képzése (kizárólag nem formális tanulási helyzet támogatható!);
8. A tevékenységnek választható része a hálózati infrastruktúra bővítése;
9. A tevékenységnek választható része a tanácsadó iroda működéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzése.
C.1.2 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek
A kiírás keretében önállóan nem, csak a C1.1. pontban felsorolt tevékenységekkel együtt támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek:
Tájékoztatás és nyilvánosság
A pályázó a projekt megvalósítása során az Általános Feltételek c. dokumentum C1.2 pontjában meghatározott módon, az annak mellékletét képező "Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei" című dokumentumban szereplő V. számú kommunikációs csomagot köteles megvalósítani, az alábbi tevékenységekkel:
- Sajtóközlemény megjelentetése;
- Sajtótájékoztató /sajtóesemény rendezése;
- Információs anyagok, kiadványok készítése (választható);
- Fotódokumentáció készítése;
- A kedvezményezett honlapján folyamatosan utalni kell az uniós támogatásra mind szövegesen, mind pedig a logó elhelyezésével. Bármely nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen, ahol a projekt megjelenik a kedvezményezett köteles az EU támogatására folyamatosan felhívni figyelmet.
A projektgazda a projektzárást követően az Általános Feltételek c. dokumentum mellékletét képező "Arculati Kézikönyvben" szereplő "D" típusú emlékeztető táblát köteles elhelyezni a kedvezményezett székhelyén.
Minden tájékoztatási, illetve emlékeztető tábla másodnyersanyagból, újrahasznosított anyagból kell, hogy készüljön, legalább tömegének 50%-ában. A sajtótájékoztatók körülményeinek környezettudatosságot kell tükrözniük, és helyszínük akadálymentes kell legyen. A projektet bemutató saját honlap W3C szabvány szerinti akadálymentesítése kötelező.
A kommunikációs tevékenység megkezdése előtt kérjük, vegye fel a kapcsolatot a közreműködő szervezet kommunikációs kollégájával.
D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK
D1. Támogatás formája
A pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban (vissza nem térítendő támogatás) részesül.
D2. Támogatás mértéke
Az igényelhető támogatás mértéke az elszámolható költség maximum 95%-a. Központi költségvetési szerv pályázók esetén az igényelhető támogatás mértéke az elszámolható költség maximum 100%-a.
D3. Támogatás összege
A jelen pályázat keretében igényelhető támogatás összege minimum 10 millió Ft, maximum 50 millió Ft.
D4. Az önerő mértéke
Jelen kiírás keretében megvalósítandó projektekhez minimálisan az elszámolható költség 5%-ának megfelelő mértékű önerőt szükséges biztosítani.
Központi költségvetési szerv pályázók az önrész mértéke 0%.
Az önrész összetételével kapcsolatos részletes előírásokat az Általános Feltételek c. dokumentum D1. pontja tartalmazza.
D5. Előleg mértéke
Jelen kiírás keretében támogatott projektek esetében az igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 25%-a.
Az előlegigényléssel kapcsolatos általános előírásokat az Általános feltételek c. dokumentum D2. pontja tartalmazza.
E. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK
Az általános adminisztratív információkat az Általános Feltételek c. dokumentum H. pontja tartalmazza. Az alábbiakban kizárólag a jelen kiírásra vonatkozó speciális feltételek kerülnek rögzítésre.
Jelen kiírásban egyfordulós eljárásrendben, egyszakaszos bírálati folyamat keretében történik a pályázatok elbírálása.
E1. A pályázatok benyújtásának helye, módja és határideje
A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati adatlapon nyújtható be, mind a papír alapú, mind az elektronikus formában való kitöltésnél. A Projekt adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A Pályázatot oldalszám-hivatkozásokkal ellátott tartalomjegyzékkel, és folyamatos oldalszámozással ellátott formában szükséges benyújtani.
Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetőség. A projekt adatlapot kizárólag jelen pályázati kiíráshoz tartozó word és excel formátumú adatlapon lehet benyújtani.
A pályázatot 3 példányban (1 eredeti és 2 másolat), valamint további 1 elektronikus példányban (CD/DVD lemezen), zárt csomagolásban, postai küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a közép-magyarországi régió közreműködő szervezetének alábbi címére kell beküldeni:
Pro Regio Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
1146 Budapest, Hermina út 17.
Kérjük, hogy a pályázatot tartalmazó csomagon a következőket tüntesse fel:
- a pályázó nevét és címét
- a Közreműködő Szervezet nevét és címét
- a pályázati felhívás kódszámát (KMOP-2010-3.3.4/A)
Kérjük, hogy az elektronikus információhordozó tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát (KMOP-2010-3.3.4/A), a pályázó nevét és címét.
Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat, illetve győződjön meg a kitöltés sikerességéről, az adathordozó épségéről!
Kérjük, a pályázati dokumentáció előlapján jelölje "E"-vel az eredeti példányt és "M"-el a másolati példányokat. Az előlapokon szerepeljen a pályázati kiírás kódja és a pályázat/projekt címe.
A pályázat beadási határidőt megelőző két hétben a pályázattal kapcsolatban beérkező kérdésekre válaszadás már nem kötelező.
A pályázatok benyújtása (azaz az ajánlott postai küldemény vagy a gyorspostai küldemény feladása) 2010. augusztus 30-tól 2010. november 8-ig lehetséges. A benyújtás napja az a nap, amikor a postai bélyegző szerint a pályázatot ajánlott küldeményként vagy gyorspostai küldeményként postára adták.
A benyújtást követően a pályázat tartalmi elemeinek változtatására nincs lehetőség. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe.
A pályázatok elbírálása egyszerre történik a beadási határidő lejártát követően.